A jelenlegi piaci viszonyok és a folyamatosan növekvő villamosenergia igény mellett valószínűsíthető, hogy a rendszerszinten megörökölt infrastruktúrával – például a közcélú hálózat kiépítettsége, sűrűsége, a kiöregedő nagy fosszilis erőforrásokra alapított erőművek – a közép- és kelet-európai régióban nem lehet nagy kapacitású napelemparkok nélkül biztosítani a tiszta forrású energiaellátást a következő évtizedekben.

Nagyméretű naperőművek nélkül a magyar kormányzati energia- és klímapolitikai céljainak elérése is jóval nehezebbnek tűnik, illetve időben várhatóan kitolódna a célszámok teljesítése. A következő egy-két évtizedben jelentős elöregedett erőművi kapacitás eshet ki a hazai termelésből, a hiányzó kapacitásokat és a szükséges új fejlesztések egy részét pedig már érdemes lehet megújulóval megvalósítani. A hatalmas napelemprojektek pedig kapacitásban már felveszik a versenyt a szén-, olaj- vagy gázerőművek termelési potenciáljával is, így olyan jelentős mennyiségű tiszta villamos áram termelhető általuk, amellyel több tízezer háztartás vagy akár ipari létesítmények energiaigénye is könnyedén fedezhető.

A következő évtized(ek) energia- és klímapolitikai kereteit kijelölni hivatott Nemzeti Energia- és Klímaterv, illetve az ehhez kapcsolódó új Nemzeti Energiastratégia olyan ambiciózus célokat tűzött ki az ország elé, melyek elérése jóformán lehetetlen a hatalmas naperőművek létesítése nélkül. A kormányzati tervek szerint 2030-re az ország villamosenergia-termelésének 90 százalékban szén-dioxid-kibocsátás mentesnek kell lennie, ehhez pedig a hazai fotovoltaikus kapacitásnak addigra jócskán 6000 MW felett kell alakulnia, míg 2050-re – összhangban az EU és a Párizsi klímavédelmi egyezmény közös céljával – a terv a teljes karbonsemlegesség megvalósítása. Magyarország azt is vállalta, hogy 2030 után a végső energiafelhasználás 2005-ös szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.

A háztartásoknak, az átalakuló közlekedésnek, az egyre modernebb településeknek és az iparnak egyre nagyobb mennyiségben van szüksége tiszta villamos energiára, például a terjedő digitalizációhoz és e-mobilitáshoz. Az energiaátmenet célzott üteme és céldátuma nagyméretű, megújuló energiára alapozott projektek nélkül nem elérhető, melyek további pozitív hozadéka, hogy a fosszilis források kiváltásával mérséklik az ország energiaimport-függőségét és javítják a levegőminőséget is. Miután azonban Magyarország adottságai miatt a víz és szabályozási környezet miatt a szélenergia nem jöhet szóba reális lehetőségként, ezért az energiaátmenetben a legnagyobb feladat egyértelműen a naperőművekre hárul.

A TELJES KARBONSEMLEGESSÉGIG – HA EGYÁLTALÁN ELÉRHETŐ – HOSSZÚ ÚT VEZET, AMELYEN A FOLYAMATOS ELŐREHALADÁST A NAGY TELJESÍTMÉNYŰ NAPELEMPARKOK TUDJÁK LENDÜLETBEN TARTANI.

Forrás: https://www.portfolio.hu/
Címlapkép: Getty Images