A technológiai fejlődés mellett a költségek leszorításában jelentős szerepet játszott a méretek növekedése – akár a szélturbinák, akár a naperőművek teljesítményéről van szó. Az elmúlt években az új megújulós kapacitásengedélyeket pályázati keretek között kiosztó aukciók – az általuk támasztott verseny révén – világszerte költségmegtakarításra ösztönözték a fejlesztőket, akik ezt jelentős részben az egyes projektek és erőművi portfólióik növelésével érték el.
A méret növekedésével ugyanis az üzemeltetési és karbantartási, illetve egyéb költségek relatíve csökkennek, miközben a fejlesztők a komponensek megrendelésekor is erősebb alkupozíciót élveznek a beszállítókkal szemben, mint a kisebb PV parkokban érdekelt versenytársaik, így alacsonyabb beszerzési árakat és egységköltségeket érhetnek el. Ezért 2016 óta mintegy harmadával 27 megawattra nőtt a fotovoltaikus naperőművek átlagos teljesítménye világszerte a BloombergNEF (BNEF) elemzése szerint.
A JELENSÉGET ELSŐSORBAN MÉRETGAZDASÁGOSSÁGI ÉS MÉRETHATÉKONYSÁGI OKOK MAGYARÁZZÁK.
A méretgazdaságosság azt jelenti, hogy minél nagyobb egy létesítmény, annál gazdaságosabban képes villamosenergiát előállítani, míg a mérethatékonyság arra utal, hogy minél nagyobb az adott létesítmény, fajlagosan annál olcsóbb a felépítése. Bizonyos költségek ugyanis lényegében függetlenek a telepíteni kívánt erőmű méretétől, így a hálózati csatlakozás, a villamosenergia-vezetékek létrehozásának, a terület biztosításának és védelmének a költsége.
Mivel ezek a változó költségek nem arányosan növekszenek a mérettel és egy kisebb parknál is megjelennek, ezért a nagyméretű projektek esetében alacsonyabb bekerülési költséget jeleznek egységi áram előállítására. Az egyes mérettartományokon belül bizonyos költségek viszonylag állandónak tekinthetők, így gazdaságos megoldás a méretkategória felső határát megcélozni a tervezett projekttel. Ha tehát megfelelően méretezik az erőművet, akkor kiemelkedően jó megtérülés érhető el, ehhez azonban olyan szakértelem és valós tapasztalat szükséges, amely egyelőre minimálisan érhető el az itthoni még éretlen piacon.
A nagyívű stratégiák és piaci hurráoptimizmus mögött a két lábbal a földön álló szakemberek azonban egységesek abban, hogy a gyakorlatban megkerülhetetlenek a külföldi szakmai befektetők, akiknek nemcsak a szakmai tudás és tapasztalat áll rendelkezésre, hanem az ehhez a mérettartományhoz szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés, ellentétben a hazai limitált finanszírozási képességgel.
A nagyméretű napelemparkok terjedésében fontos szerepet játszik – a helyi adottságok és egyedi munkaerőpiaci tényezők mellett – a rendszerintegrációs ráfordítások jobb tervezhetősége is, ami a szakértelem terjedésével, a szabályozási környezet kiszámíthatóságának javulásával, az adminisztráció csökkenésével (lényegében a piac éretté válásával) várhatóan egyre kedvezőbben alakul majd. A számos kisebb, területileg elszórtan és rendkívül változékonyan termelő megújulós termelőegységgel szemben a nagyobb napelemparkok hazai erőművi portfólióba való bekapcsolása során (ami a tervezéstől a kereskedelmi üzemkezdetig átlagosan 2-2,5 évet vehet igénybe) relatíve nagyobb időtáv áll rendelkezésre a szükséges hálózatfejlesztések megtervezésére és kivitelezésére is, amely kiadások jól látható, előre jelezhető igényeket fednek le, és melyekkel lehet és szükségszerű is időben tervezni.
Mivel a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE) nem kell menetrendezni és nem engedélykötelesek, sem az országos villamosenergia-hálózat kiegyensúlyozott működését biztosító rendszerirányító, sem az engedélyesek felügyeletét ellátó hivatal nem rendelkezik kellő mennyiségű információval ezen erőművekről, ami azok dinamikus elterjedése miatt is nagyobb kihívást jelent a rendszer fejlődése számára is. Egy ország villamosenergia-rendszerének ugyanakkor biztosítania kell a különféle méretű erőművek egyensúlyát, hogy a háztartási méretű és a nagyobb napelemes rendszereknek egyaránt helyük legyen a termelési mixben. A rendszernek úgy kell fejlődnie, hogy a biztonságos ellátást garantálva képes legyen elbírni a folyamatosan növekvő számú HMKE-ket, a kereskedelmi és a létesülő nagyüzemi méretű erőműveket is.
